Ünnepnap

Október 23- fizetett ünnep a dolgozóknak, ezért apu is itthon volt tegnap. Hurrá, vele aztán lehetett sokáig aludni! 9:11-kor ébredtünk arra, hogy anyu csörgött a kulcsokkal, mert meghozta a péksütiket reggelire. Hiába, az anyák csak ilyenek. :) Igaz, hogy máshol az apák is, de most hagyjuk ezt a témát. :)) A "tapolcai" macimmal ébredeztem, egyből jó haverok lettünk.

A hosszú és pihentető alvás ellenére sem tértem egyből magamhoz. Idedőltem, odadőltem és csak fél szemmel néztem a Minimaxot. Ráfogtuk az időre, mert kissé esősre fordult. Nem volt szervezett programunk tegnapra, itthoni semmittevésbe torkollt a délelőtt. A kisautómmal ismerkedtem. Még mindig tetszik. Nem győzik az aksikat tölteni anyuék, annyit zenéltetem szegényt. Ismét hosszú alvásba fogtam délben, 3,5 óra szunya után kezdett anyu ébresztgetni, hogy mostmár aztán ébredezzek, mert szolnoki mamáék már várnak. Hozzájuk mentünk el estefelé egy kis beszélgetésre. Kaptam a kezembe színes ceruzákat és azokkal rajzoltam. Meg a vezetékes telefont babráltam, nagyon tetszik, ahogy a fülemhez emelem és búg benne valami. És autóztam, autóztam rendületlenül.

Itthon a sok napközbeni pihenő ellenére időben lefeküdtem egy kiadós vacsora után. Annyira sikerült jóllaknom, hogy csak hajnali 4 felé kértem inni.