Anyu, apu, megaPeti: Megint este lett,

mire hazaértünk tegnap a bölcsiből. Fél négyből valahogy mindig fél hét lesz. :) Tegnapelőtt a bölcsőde melletti játszótéren akadtunk el, mielőtt mentünk volna apáért. Az a játszótér még elég retro, de nagyon tetszett Petinek, mert a nagy lakótelephez sok játék dukál. Alig lehetett elvonszolni az egymás mellett lévő 6-8 libikókától, mindet kipróbálta oda és vissza. Apa munkahelye előtt utat újítanak fel, ahol óriási munkagépeket lehet látni, csak azokkal tudtam Petit rábeszélni, hogy induljunk végre. Nem csalódtunk, mert volt ott mindenféle gigászi jármű, most leginkább az útmosó autót bámulta meg.

Tegnap Liliékkel tartottunk, hogy megnézzük a nagy indiánzenés hepajt a művház előtt. Az is ám egy jó nagy placc, ahol ki tudja tombolni magát egy kisgyerek. Először babakocsiban:

Aztán pedig elszabadultak a mozdulatok. :) Egy kissé lassú számot választott Peti a pogózáshoz, de azért igyekezett összhangba hozni a zenével a mozdulatait. Nekem tetszett. :)))

Miután jól megbámultuk a zenekart és senki nem vett tőlük cédét és minden kőre ráhasalt Peti és minden csatornafedélen ugrált és még a majális programjait is megszemlélte egy plakáton, meg is jöttek Liliék. Ekkorra már Peti unta a banánt és azt hajtogatta, hogy menjünk liftezni a plázába. Úgyhogy mentünk Liliékkel. Vettünk innivalót, mert már elfogyott, amit magammal vittem, aztán mentünk pár kört a lifttel. Vicces látvány lehettünk, mert minden liftezés előtt összecsuktam a babakocsit, mert nem mertem lent hagyni mellette, és fogtam Peti kezét és cipeltem a babakocsit. Aztán innen tovalibbentünk és útbaejtettük hazafelé a Gólya parkban a játszóteret. A gyerekem homokszórásba kezdett, nagyon nem akart szót fogadni, hogy nem szabad. Rohangáltak, mászókáztak és néha hagyták, hogy fotózkodjam őket. Petit nehéz spontán lekapni, illetve már szinte csak úgy lehet, mert mostanában nem szereti, ha fotózom. De azért aranyosak voltak nagyon, ha még grimaszolt is Peti.