Csak mi ketten

Petikémmel felkerekedtünk reggel és hazaugrottunk ÉviJanóékhoz, hogy apucika tanulhasson végre. Nekirugaszkodtunk ugyan egy szokásos vasárnapnak, de Peti minden ötletével vagy megmutatnivalójával szaladt az apjához. Így nem lehet koncentrálni, belátom. Megreggeliztünk és már otthon is voltunk. Az itthoni dolgok meg úgyis megvártak.

Természetesen a játéké volt a főszerep, Peti belakta a szobát. Sokat nevettünk ismét rajta, annyira aranyos kisfiú! Egyedül is elvan, de velünk is elvan.

Ahogy Janó is! :))) /bocsi Janó, de ez kikívánkozik a világhálóra! :)))/Na de inkább a kis főszereplőről: tologatott rendületlenül. Mondhatom, évek óta. És nem unja meg! Kicsit építőztünk, kicsit könyveztek Évivel, kicsit játszott az annaéspetivel , kicsit eszegetett, mi annál többet, nem kicsit aludt /volna/, ha nem ébresztjük fel és kicsit Jani papázott is, aki eljött egy kicsit unokázni. El is telt a nap, mindjárt fürdenek és vége is a hétvégének.