Anyu átveszi a szót

Petire aztán várhattunk, hogy meséljen, ezennel én, anyu átveszem a stafétabotot és belekezdek.

Eltelt egy negyedév, amióta bejelentkeztünk. Nem is próbálom behozni a lemaradást, esetleg néhány fotóval emlékezek majd meg a történésekről. Mert velünk majdnem mindig történik valami érdekes!

Peti továbbra is szereti a természetet, sőt, egyre jobban. Lenyűgözve áll a folyóparton, képes percekig bámulni a bogarakat vagy nézegetni a fűszálakat, bokrokat, virágokat. Mintha az apját látnám! :) A kőgyűjtő szenvedélyéről nem is ejtek szót, volt honnan örökölnie. :)

A természeti jelenségek tanulmányozásával is sok időt tölt el. A Nap, Hold, csillagok, felhők, szél, eső, filmeken hó nagyon tetszik neki. Utazás közben nézi, ahogy elsuhannak a fák. Folyamatosan kommentálja az eseményeket. Mondhatom, hogy beszél, de még néha belekezd olyan mondatokba, amiket szerintem maga sem ért. :)

Fölös energiáit a bölcsődében vezeti le, de azért jut belőle esténként nekünk is. Jó evő, jó alvó kisgyerek lett, nemrég töltötte a 25. hónapját. A méreteivel nemigen vagyunk tisztában, de mások szerint sokat nyúlt. 23-as szandált visel, a ruhákból még mindig jók a 86-osak, de nyüstöl már pár 92-est is. Valahol 87-89 centi körül lehet a magassága. Odaáll szépen a mércéhez, ha kérem, egy könyvvel be is lövöm a megfelelő magasságot, de nem sikerül mégsem pontosan megmérni. A tömege lassan, de biztosan gyarapszik, valamelyik este 11 kiló 20 deka volt. :))) Van néhány kifejezett kedvenc kajája: pl. a paradicsom, a kukorica, a szószos főtt tészták és hát a főzelékek tömkelege. A Kindercsoki-szeleteket mindig kikunyerálja a hűtőből, és mindjárt nem is egyet, hanem kettőt, mutatja a kis tenyerét, hogy oda is, másik is. A túrórudiból valahogy kiábrándult. Gyümölcsöt alig eszik, de almát, kevés banánt, vagy most cseresznyét hajlandó majszolni. Mindezt módjával. A jégkrém, fagyi nem vonzza. Mézet bármennyit megenne, de csak akkor, ha ő csurgatja rá a kenyérre.

Apropó csurgatás. :) Kérésre bilire ül és vigyorogva belepisil, a nagydolgairól még le szoktunk késni. Bár vagy két hete szolnoki nagyszüleinél felavatta a szűkítős vécét mamája legnagyobb örömére. Úgy trónolt ott, mintha évek óta azt csinálta volna.

Sokat változott, amióta nem mutatkoztunk. A szeme még mindig kék, de egy T-vonalban rengeteg sötét hajszála van már. Imádja nézegetni magát a tükörben, biztosan ebben is az apjára ütött. Nagy spanok lettek amúgy apucival, öröm rájuk nézni, amikor együtt vannak. Ez a kis szaros mindenben utánozza Lacit. Néha /khm. minden este.../ ideülnek a gép elé és vagy autóversenyeznek, vagy egy buszos szimulátorral köröznek, vagy az ölőslövős játékkal /:(((/ játszanak. Ha nyerésre állnak, kiabálnak, hogy éljen!

Egyedül is elvan Peti, akár órákat is, de azért meg kell erősítenünk a jelenlétünket. Az autók az egyedüli kedvencei, de szívesen lapozgat könyvet is és elmeséli, mit lát. Leragadt pár figuránál, amiket imád. Első és egyetlen számú kedvence Kisvakond. Azt gondolnánk, megunja, de nem! Kakondnak nevezi és hatalmasakat kacag, ha valami vicces dolog történik a mesében az állatokkal. Aztán itt van a Mézengúz c. film, na, az is mehetne éjjel-nappal! Mondja előre, mi fog történni benne. Néha kéri Thomast is, vagy Sam-et a tűzoltót, esetleg Elmot.

A bölcsiben mindig megdicsérik, hogy jól evett, ivott, aludt. És hogy alkalmi süket, mert ha gyülekező van, elmegy a hívó szó a füle mellett.

Innen folytatom majd, mert itt alukál mellettem, eddig békésen /és két órája/, megyek, megnézem az F1 időmérő végét. Csatolom a mai alvós pózait és egy csütörtöki huncutot is.