Talált pénz

Még nem számoltam be apu belgiumi céges útjáról. Nem is fogok, mert arról csak ő tudna hitelesen beszélni. Viszont több, engem is érintő dolog van, amiről tudok mesélni. Például arról, hogy szolnoki mamáék adtak apunak eurót, hogy hozzon nekem érte valamit. A cégtől is kapott valamennyi kis suskát apu, ezért nekem is, anyunak is és magának is hozott ezt-azt. Ne gondoljatok nagy dologra, de azért megmutatom, miket. Anyu belga bonbont és néhány söralátétet kapott, valamint a megmaradt eurót és a címben szereplő talált pénzt: egy 5 fontost. :) Ami ott árválkodott a mozgólépcsőnél és apuval akart jönni. Valakinek biztos hiányzott, anyunak viszont nagy örömet szerzett. Csakúgy, mint anyu egyik topiktársának az a talált pénz, amit egy turkálóban vett ruha zsebében talált. Apró örömök az életben. :) Azt, hogy apu vagy én jártam jobban, döntsétek el. Apu vett magának olajos magvas keserűcsokit és egy újabb pendrájvot, hogy nyugodtan hurcolászhassa a munkahelyére a zenéit. :) És én mit kaptam? Vagy ezt is magának vette? :)) Egy tűzpiros Ferrarit. Alig győzte másnap apu kivárni, hogy felébredjek és odaadhassa nekem. Nagy és nehéz autó, de én azóta is hősiesen cipelem magammal. Már ami megmaradt belőle, mert már az első órában leamortizáltam. Nincs már meg egy ablaka, a bal oldali ajtaját rendre kikapom, a motorháztetőt letörtem, beleöntöttem már vagy fél deci tejet, de azért még az én autóm és tetszik nagyon. :)