Csütörtök: játszóbölcsi
Képek nélkül :(
Anyu szerdán ott felejtette mamáéknál a gépet, ezért egészen péntek estéig el kellett viselnie a hiányát! Kénytelen volt a rendes kamerával filmezni, hogy nehogy elvonási tünetei legyenek. Mert a kezdeti imbolygó járásomat még ezerszer vissza akarják majd nézni, ha nagyobb leszek és tojok a fejükre :)
Mindhárom nap palacsintasütéssel múlatta a fölös időt, ha már egyszer nem fotózhatott. Apu cseppet sem bánta, nekem meg végülis mindegy volt. Én annyiban járultam hozzá a dologhoz, hogy hagytam, hadd valósítsa meg magát. Max. a tűzhely gombjait tekergettem, de hamar ráuntam, mert mindig elvezetett onnan.
A bölcsiben megint odabent játszottunk, most Dávidékkal. Ettem ott egy darabka banánt. Lement fulladás nélkül, úgyhogy ezentúl már nem töri anyu össze.
Volt ott egy nagyobb fiú, Gabi, akivel nem nagyon mer anyu összeengedni, mert simán eltipor és mindig elvesz minden játékot, amit kinézek magamnak. Az anyukája sem túl szimpi, bocs, hogy ideírjuk, de ez van. A más babák szüleinek és a babáknak szól, hogy ejnye baba, ilyesmi, de EJNYE Gabika, az nincs! Bocs az offért.
Mostanában kicsit megkevertem az öreglányt. Délelőtt többször aludtam 2-3 órát, estefelé is feleket, viszont még egy nap sem feküdtem le időben. Pedig tényleg nem kaptam több kólát, esküszöm, nem attól pörgök este ezerrel. Nem úgy, mint Lili, ő már majdnem rászokott a nagybabás, napi egyszeri, de hosszú délutáni alvásra és este is korán lefekszik.
A héten KÉTSZER is tudtunk sétálni, mert nem akartam kimászni a babakocsiból. Néztem ki a fejemből, szerencsére forgalmas utat választott anyu és elvoltam a közlekedés bámulásával. Bemutatkoztunk az új főnökének is, az épp ráérő munkatársaival meg huncutkodtam egy sort. Az utcán is sok ismerősével találkoztunk, de még az sem zavart. Aludni viszont már csak fél órát tudok, zavar a forgalom zaja. Idehaza elsötétít anyu és csönd van, és ha kérem, el is ringat, és ezért sikerül a hosszú szunya.
Ma, szombaton dolgozik apu. Aztán egyből mennek papáékkal Abádszalókra, mert vettek új fekhelyet és segít levinni és összerakni. Amint hazaér majd, már megyünk is öcsödi nagyszüleimhez, mert látniuk kell a járósbaba kisunokájukat. Ott alszunk majd, holnap pedig visszajön velünk mama és itt lesz pár napig. Dejódejó, két embert tudok majd ugráltatni :)
Igyekszem majd beszámolni, milyen élményekkel tértem haza.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése