Van eredménye,

ha reggel normál időben ébredünk és nem 9 után éledezünk. Alig múlt egy óra és aludt Peti, és én is majdnem. De ellenálltam, mert gigászi lemaradásom van a bejegyzéseimmel és fotóim közlésével.

Kettecskén vagyunk itthon, Laci ősdurvul a Bükkben. Ma még nem jelentkezett, utoljára tegnap este 10 körül hívott. Remélem, nem fagytak szét az éjjel. Petit nem vitte magával, bármennyire is iparkodott a kispofánk belecsempésződni a hátizsákba a pakolás során. :)

Délelőtt tettem egy kisebb rendet, kisült a vándorkalács, amit ma Györgyiék kapnak meg :), mert alvás után megyünk hozzájuk játszani. Petkó igazi nagy huncut ám! Amikor megtudta a programot, megpengette nekem, hogy ő olyan régen ült már a babakocsijában! /Ergo: qvára nincs kedve gyalogolni, ugyan toljammá' el, nehogy elkopjon a bocskora! :)/ Sajnos apa elvitte a pincekulcsot, úgyhogy bandukolnunk kell, az én kulcsom meg ma valahogy nem fogja nyitni. Csak kibírjuk valahogy azt a pár száz métert!
Legutóbbi bejegyzésem óta csaknem teljesen meggyógyultunk. Ezúttal Petivel én lettem egyszerre beteg, sokat és csúnyán köhögtem, de szépen szakadozik fel és dolgozni is tudtam, sőt, üzemorvos is meghallgatott-megnézett: megmaradok... Szerdán felhívott az óvónéni, hogy vigyük már Petit a hét hátralevő részére, mert annyira nincs gyerek, és ellenőrzés lesz náluk, kevés gyerekkel meg olyan gyerekkel, akinek mondjuk épp beteg a barátja, nem nagyon lehet mit kezdeni. Amúgy is vittük volna, csak ráhúztunk 3 nap plusszot, hogy nehogy visszaessen. Bár ahogy hallottam tegnap Mátét "csaholni", nem tudom! Máté jó haverságba került Petivel, mindig őt emlegeti, most is kisaszeroltam, hogy együtt tolták a verdákat a szőnyegen. Nem tudom, tudja-e, hogy a háta mögött azt mondja róla Peti hogy "Máté máj nagy fiú és mégis cumizik és nyifeg-nyafog! " :)

Múlt hétvégénkről sem számoltam még be! Jancsi papa eljött szombaton és együtt töltöttük velük a délelőttöt. Jól elvoltunk: papa játszott Petivel, mi meg főzőcskéztünk mamával. Laci ismét síelni ment Csabival.

Tornyokat építettek, meg Peti felvonultatta papának az összes játékát, hogy megcsodálhassa. Papa nagyon jó alany, mert mindegyiket megcsodálta. Mama pedig valahogy mindig odakeveredett, ha fotózás volt :)Fontosnak tartom még megörökíteni, hogy télies volt az időjárás, volt, hogy úgy szakadt a hó, hogy alig láttunk ki az ablakon. És volt, hogy alig jött le Peti ujjáról a filctoll, de azért kapott enni. :)