Augusztus 20 körül

Beze családnál töltöttünk ott 3 napot. Békés, nyugis, főzős-evős napok voltak ahogy ez lenni szokott. Peti nagyon jól elvolt Botonddal. Bence meg már szó szerint magasabb nálam. Meglátszik, hogy nem jöttel el Janóék, mert "otthoni" kép csak telefonnal készült, az sincs még előbányászva belőle.

Voltunk viszont a miskolci állatkertben, ha arra jártok, nézzetek be feltétlenül! Oda magammal vittem a kis gépet és kattogtattam párat, hogy maradjon azért emlékünk. Meleg volt, hőség volt, kánikula volt, nem győztünk inni, pedig az árnyas fák között sétáltunk. Sokat röhögtünk Lacin, mert a kecskesimogatás után ő is intenzív kecskeszagot árasztott, mert valahogy hozzádörgölőzött valamelyik állat. :) Nagyon büdi volt, még este is lehetett érezni. :))) A legtöbb időt egy pici ugrálóvárban töltötték a kölkök, úgy kellett őket kirimánkodni abból a túlhevült sátorból. És hát a végén, méltó befejezésként a bobozás!

Peti úgy rákattant, hogy azóta is azt emlegeti, hogy mikor megyünk bobozni. Remélem, látszik a képről képen is az öröm az arcán!

Aznap, amikor hazajöttünk, még útba ejtettük Miskolctapolcát és újra boboztak a fiúk és vizibicikliztünk és csónakáztunk is, hogy meglegyen Peti öröme.