naszóvalakkor :)

Csapjunk bele! Ne lacafacázzunk itt kérem szépen, amikor a mára már szinte egyedüli olvasónk szomjazik a szavainkra! :)))

Annyi de annyi mindent kéne elmesélnem az annyi de annyi fotó segítségével, hogy szerintem rámegy ez a hetem. Itthon pihegek az epeműtét után, épp ma egy hete kapta ki a doki az epehólyagomat. Van ám élet anélkül is, de azért hiányzik egy kicsikét. Ma du. 2-re megyek varratszedésre. A mellékelt ábra mutatja a büdögében, milyen szép kis gyöngysort nevelgettem ki! A szurikkal meg apa oltogat esténként, nehogy vérrög keletkezzen odabenn. De a kórházi történetek még várhatnak, mert egészen májusig kell visszamennem a történeteinkkel.

Peti is 3 éves lett, arra még volt időm, hogy köszöntsem itt. Nagyon kalandos lett a szülinapja, mert a sok szép ajándék és családi összejövetel mellett megjártuk az orvosi ügyeletet is szülinapja előtti éjjelen. Sípolt, ugatva köhögött, alig akartunk hinni a fülünknek, így hajnali kettőkor elszáguldottunk vele a dokihoz. Kapott recdodelt kúpot, ami volt is itthon, de annyira megijedtünk attól a hangtól, hogy inkább az orvosra bíztuk a döntést. Szépen le is csendesedett tőle, és még azon nyomban elmentünk párásítót venni a tescoba a doki tanácsára. Rajtunk kívül csak pár erősebb kopaszabb alak volt éjjel az áruházban, akik nagyobb mennyiségű celluxot vettek. Vajon mi vitte rá őket az éjszakai vásárlásra ?

A hideg párásító jó barátunk lett, Peti sem volt egész nyáron beteg, pedig járt bölcsibe/kivéve a 4 hét szünetet/. Majd elballagtak a bölcsődéből és beszokott villámgyorsan az oviba. Nagyon nem unják meg, mert most van a negyedik hét, abból még csak egy hetet járt, a többin betegeskedett. :( Mert vajon kinek a gyereke hányt még a bölcsis búcsúztató előtt 10 perccel? Hát persze, hogy az enyém. de azis egy külön sztori, kezdem a fotókkal.

Szülinapjának öcsödi állomása. Évi segedelmével fellufizták az udvart és ott kapta meg sorban az ajándékait. Az volt egyebek mellett a legérdekesebb számomra, hogy tök vélelenül olyan pólót adtam Petire, amin szerepel a 0003 szám, a többiek hívták fel a figyelmemet, hogy szándékosan hordja-e a hasán Petikém az életkorát? :) De nem. Tortaként egy Miki egér-fejet kpott Éviéktől, mert akkoriban /és még mostanság is/ szerette a Miki-egeres meséket.

Szépen bővül a vonatkészlete, mire összeszedjük az összes kiegészítőt, majd jól ki is fogja nőni. :)

Kapott még, ha jól emlékszem egy pár repcsit és műanyag építőt, meg egy duplo-tűzoltó szettet, ami a mai napi nagy sláger, még én is szeretek vele bíbelődni! :) De továbbra is a legjobb móka Peti számára, ha az apjával bohóckodnak-birkóznak, vagy ugrál a hátán, vagy a kanapé hátán. Vagy meztelenül rohangál bilirallizva. Peti. :)))

A bölcsibe szánt tortát elhoztuk azért a cukrászdából és úgy beszéltük meg a gondozónőkkel, hogy tortaevésre csak vigyük be Petit, mert a gyerekek nagyon készülnek a közös szülinapokra. Úgyhogy bevittem és tényleg nagyon jól viselte az én kis betegem. A csajok ott ölelgették, egyből közrefogták és a fiúk is ott sertepertéltek körülötte. Összeszokott kis banda volt, nagyon sajnálom, hogyvége a bölcsis életnek. A cukrásznak kissé máshogy járhat az agya, mint nekem, mert direkt kértem, hogy fiús torta legyen, erre telenyomta a szélét rózsaszínű virágokkal. :) Azoknak volt amúgy a legnagyobb sikere, egy életre megtanultam, hogy legalább annyi kis mütyür kellene, ha már egyszer viszek, amennyien vannak.