Húsvét

...és akkor naprakész is vagyok a történetekkel.

Változnak az idők. Amikor még zsenge lyány voltam, húsvét hétfő reggelén 9-re már rég meg voltam locsolva. Jöttek a rokonok, szomszédok, barátok, osztálytársak, Tóth Jancsi elől pl. elbújtam a fotel mögé, erre ő mondta, hogy jó lesz neki Marika néni is /az anyukám/ és meglocsolta. Apu is, öcsém is ment "időben" locsolkodni.

Kis családom férfitagjait tegnap 9 előtt nem hogy visszavártam volna a locsolkodásból, de alig tudtam felébreszteni őket! :))) Petit speciel azzal, hogy hupikék törpikék mese megy a tévében, Lacit meg azzal, hogy főztünk neki kávét. Na, nagy nehezen felébredtek. Mi együtt mentünk a szolnokiakhoz. Aranyéknál kezdtünk, szegényekre jól rátörtünk, mert még ők sem voltak teljesen készen. Peti megkapta tőlük élete első bicaját. Volt nagy meglepetés, nagyön örül/tünk/ neki. ÉviJanóék és anyuék kicsit kevésbé, mert ők akartak szülinap+gyereknapra venni, úgyhogy újabb ajándékon kell törni a fejüket. Peti sírva jött el tőlük, mert épp belekezdtek Norbival valami játékba. Erzsike mamát meg dédikét már meg sem locsolta Peti, bebújt a fotel alá és ott hüppögött. Majd előbújt és megevett egy csomó csokitojást. Indulóban voltunk Öcsödre, amikor megjött a locsolkodásból Laci papa is, vele már csak az utcán váltottunk pár szót.

Morc úrfi:

Öcsödön folytatta a bőgést. Merthogy egyből ment a homokozóhoz és mászott bele a fekete gatyójában, szandálban. Hiába vittem játszóruhát, nem volt türelme átöltözni. Áááá, csak egy kicsit akartam felrobbanni...Mindegy, túléltem, a gatyából is kijött a kosz, megnyugodtak a kedélyek is. Ám az igazi locsolkodás elmaradt Peti részéről.

Ilyen látványosan tud szenvedni:

Az Évi által megszervezett nyuszifészekrakási akció is csak az alvása alatt valósult meg. Füvet téptünk és apróságokkal megrakott kis fészkeket alakítottunk az udvarra. Volt ám nagy öröm, amikor Peti kiment az udvarra! Megtalálta kis segítséggel mindet és boldogan hurcolta a kis ajándékokat, hogy neki mennyi mindent tojt a nyuszi!

Papa és apa nekiláttak ebéd után a "legózásnak". A kis bmx elnyerte végső formáját, már csak a tükröt kellene rátenni és kész van. Volt ám nagy öröm, amikor meglátta Peti!

Első útja még döcögősre sikerült Petinek. Állandóan rátapos a kontrafékre, tetszik neki, hogy megáll a járgány. Elindítani saját erőből meg nem tudja még, meg kell kicsit tolni. A lényegre rájött, hogy bizony hajtania kell, ha haladni akar. Szép látvány lehettünk, ahogy kivonultunk az utcára és szurkoltunk Petinek.

Mondta is, miután megunta, hogy ez nem jó bicikli, hozzátok vissza! :)

Ezek a hallatlanul jó minőségű kisfilmek telefonnal készültek. Találtam még kincset, ami nem kapcsolódik a témához, de vidám kis film. Peti, ha olyanja van, szól az apjának, hogy "bubózzanak". És akkor ez lesz a bubózásból: