Már a másodikat gyújtjuk meg,

de még az elsőt sem mutattuk meg. Nem is érdemel külön említést, de azért mégis sk. készült el. :) Zöld nincs rajta egy darab sem, mert annak ellenére, hogy ott voltunk múlt hétvégén öcsödi mamáéknál, az enyhe idő megzavart és elfelejtettem megnyírbálni a fenyőket. Itt a környéken meg nem akartunk cappcarázni.

Petit megkértem, hogy mosolyogjon, lefotózom a koszorúval. Most mondjátok meg: lehet ilyen mosolynak ellenállni?

Még fő a vasárnapi ebéd /hiába, aki későn reggelizik, későn ebédel/, elmentek játszótérre apja és fia. Élvezem a csendet. Tegnap én voltam a soros, kimentünk Petivel ebéd előtt a szabadba. Játszóteret kerestünk, de sajnos/hálaazégnek most újítják fel nagyrészét és nem akartuk kerülgetni a földkupacokat. Peti annyit vett le a dologból, hogy kakondtúrások. :) Végül a Nefag-játszótérnél kötöttünk ki, de sajnos zárva találtuk. Ott előtte motorzott Peti az üres parkolóban. Minden pocsolyát megtalált, naná, hiszen azokat kereste! Végre hajlandó volt felvenni a téli csizmáját, ilyen áron, hogy megengedtem neki a dagonyázást. A vadaspark nyitva volt és most először meglátogattuk a kis állatokat. Egyelőre nem nagy a választék, ha lehet ilyet mondani állatokra, de ami van, az szép és gondozott környezetben van. Itt is kiszaladgálta magát a kisfiunk, annyira, hogy a végén már cipeltette a senekét és mondta, hogy menjünk haza a tompamihályutcába, mert elfáradt. Képek:

Tényleg zárva van?

A szelíd motoros

A vad motoros
Tornászmutatvány/Peti vándor/
Halrodeó :) Hogy mért pont hal?
Tengerimalacok és nyuszik

Éppen leugróban

Peti is kezd egész jó fotókat készíteni, persze ő csak hozott anyagból dolgozik és ez lesz belőle vagy ez vagy ez, de kezdetnek egész jók:

És a végén az öreg fószerról /már megbocsáss, kedves Miki :) /:

Peti ismét táppénzen volt, ismét meghűlt és ismét köhögött csak, meg folyt kicsit az orra, ezér egy hetet szolnoki nagyszüleinél töltött. Imád ott lenni, remélem, nem okoz maradandó károsodást a lakásban/nagyszüleiben :))).

Pénteken viszont már vittük bölcsibe, mert hetek óta gyakorolták a mikulásos dalokat és szerettem volna, ha Peti is részese lehet az örömnek. Meg is volt annak rendje szerint az ünnepség. Amikor mentem érte a szakadó esőben pénteken, ennyivel zárta az eseményeket, amikor kérdeztem, találkozott-e a Mikulás bácsival: -Néni bolt! /Dehát Peti, mondták neki a gondozónénik, hogy szakálla volt a bácsinak meg bajusza/, Peti nem tágított a véleményétől, neki néni volt a Mikulás. Mert hogy az is volt. :))) Ennek megfelelően, meg hogy senkit nem kértünk fel a Mikulás-szerepre, mi úgy "találkoztunk" vele, hogy nem is találkoztunk. Valaki becsengetett ugyan hozzánk, de mire Peti ajtót nyitott, már csak az ajándék várta a küszöb előtt. És az volt a lényeg. Elkatonásítottuk a gyereket, de annyira imádja őket, hogy talán nem lőttünk túl mellé a játékkal. Fotókat majd később...

A délutáni alvása után meg elnézünk az új játszóház irányába, mert látjuk, hogy Milcsinek nagyon bejön. Már előre látom, hogy nekünk liftezni és mozgólépcsőzni kell inkább :)))