És akkor Tatáról...
Nem az öcsödiről, nem a szolnokiról, hanem Tata Tatáról.
Nagyon jó volt az az egy hét nyaralás! Nem is szaporítom a szót, beszéljenek a képek! Jöttünk-mentünk, kellemesen hűvös szobában aludtunk, minden új volt és tiszta, az ételek kifogástalanok, a személyzet barátságos, a környezet is tetszett. Jó választás volt, köszönjük Björknek és Zolinak, hogy beszámoltak róla és ajánlották nekünk ezt a helyet! Mindenre jutott idő, soha nem siettünk sehová, még az olimpiát is néztük. Peti ott sem lett nagy strandrajongó, még várjuk, hogy megjöjjön a vízbiztonsága. A fürdőkádban mindenesetre nagyon szeret pancsolni, képes lenne órákig áztatni a kis testét, akár az apukája: :))
Na és a bidéről, ha tudna, biztosan ódákat zengedezne Peti. Örök barátságot kötöttek ott a szállodában:

Na és a bidéről, ha tudna, biztosan ódákat zengedezne Peti. Örök barátságot kötöttek ott a szállodában: 
Képek csoportokban:
A szálloda kívül-belül:
Látnivalók a városban, a tó körül, a végén már-már giccses naplementével:
Most pedig elvonulok F1-et nézni és vasalni, amikor tudom, befejezem a képriportot...

















3 megjegyzés:
Életjelet akkor már láttunk. Drágák vagytok, Peti egy tündérgombóc. És akkor most is megkérdem: miért büntetsz bennünket az erikaésmegapeti-megvonással? Hm???? :((((((
Nagyon örülök!!!
Megnéztük a képeiteket, és itt szipogunk, hogy vissza akarunk mi is menni Tatára :)
Ja, és hogy milyen kicsi a világ: nekem is volt egy öcsödi tatám. Egy igazi, régiféle anyagból gyúrt kun kovácsember, majdnem száz évig élő, okos bácsi.
(anyukám öcsödi, egyébként)
Megjegyzés küldése