Anyu kérdezi:

ilyennek ismeritek Petit? Ugye, nem? Megszakad a szívem, hogy szenvedni látom. Ma még nem sokat volt ébren és akkor is csak nyöszörgött. Nem kért a gyógy-zöldséglevesemből sem. Épp csak kortyolt pár csepp teát, megkapta a nurofen-adagját és a mellkasomon vissza is aludt. Egy óra alatt sem hozta le a gyógyi a lázát, amint ébred, megyünk hűtőfürdőzni, addigra talán az apukája is hazaér a munkából. Ki kell váltanunk S.O.S. az orrsprét, mert azt kidobtuk a lejárt szav.idő miatt és talán a kúp is hamarabb elbán a lázzal.

Nemrég írt Margó, hogy Korni és Tomi is beteg. Gyógypuszik mennek nekik, együttes erővel talán gyorsabban le tudjuk küzdeni a betegséget! Bárcsak vidámabb témát tudnék ma feszegetni! Nem haladok semmivel, csak fekszem Peti mellett és szurkolok neki, hogy gyűrje le a lázat. Még így is megdicsérte a doktornéni, hogy nagyon is sokáig bírta a bölcsiben a beszokatást betegség nélkül. Január 7. óta sok idő eltelt. Ott is jönnek-mennek a beteg gyerekek, ki tudja, hogy ki mikor kit fertőz felül.

Már biztos, hogy apa egyedül megy este a szüleimhez és Peti nélkül /mert én nem sok vizet zavarok egy ilyen alkalom során/ csonka disznóvágás lesz. :(