Csütörtök-péntek:mamával

Tegnap nem mentünk bölcsibe. Anyunak szaladgálnia kellett a legkisebb helyiségbe és nem mert elindulni velem. Valamivel elcsapta a hasát, vagy így kezdődőtt nála egy újabb kórság. Az orrfolyásom és köhögésem elviselhető volt, attól mehettünk volna. Aztán egyszercsak megjelent öcsödi mama és itt volt velünk estig. Közben anyu és apu eltűntek pár órára, de ezt csak akkor tudtam meg, amikor a délutáni alvásomból felébredtem. Anyu ébresztett a kulcscsörgéssel. Mama mondta, hogy ő nem sokat aludt, szerintünk meg igen, mert gyűrött volt az arca. :)

Mire beesteledett, betegszobát hirdettünk, az ősök belázasodtak. Becsülettel végignéztük az Oscart, egy régi, aranyos filmet. Éjszaka hozzátettem én is egy lapáttal a nyűgjükhöz, mert éjjel 11:30-tól-től 0:30-ig sírtam. Keservesen. Zokogtam. Sehol nem volt jó. Egyet akartam, hogy anyu cipeljen körbe-körbe a lakásban. Nem ettem, nem ittam. Gyanakodtak, hátha a torkom fájt, esetleg rosszat álmodhattam. Már nem emlékszem, mert egy kis Nurofent kaptam és szépen elcsendesedtem. Kellett hozzá egy elindított film is, egy novemberi öcsödi felvételt kezdtünk nézni.

Ma reggel az éjszakát kipihenendő alhattam volna akár 9-ig is, de már 7-kor kipattant a szemem. Anyu kisebbfajta frászt is kapott tőlem, mert épp szárítani akarta a haját, amikor megjelentem mögötte a párnáimmal, sírva. Apu próbált elaltatni, de nem sikerült neki, a napot végérvényesen megnyitottam. Mama is megérkezett fél 8 előtt, ő Icuka néniéknél aludt. Anyu és apu megint eltűnt egy kis időre. Most nem sírtam emiatt sokat, mert mama elmondta, hogy levitték a szemetet a kukába és nemsoká jönnek. Így is lett, mamát fárasztottam ki helyettük.

Utána felöltözködtünk, mama elbúcsúzott és elsétált a vonathoz, mi meg bölcsibe mentünk. Az úton végig mondogattam, hogy megyünk a babákhoz /baba, néni/ és mutogattam, hogy hamma is lesz, azaz ott ebédelünk. Egy külön bejegyzésben lassan leírjuk majd, mi mindent mondok és teszek így 20 hónaposan. :)

A bölcsislétszám nem volt teljes, a fele hiányzott betegség miatt és találkoztunk egy újabb fiúval, Bálinttal. Sokat játszottam, ma már nem csak autóval. Odaültem Vali néniékkel egy asztalhoz és formaválogatóztunk. Erről csak telefonos felvétel készült, de nem alaptartozék az adatkábel anyu telefonjához és nem fog 5ezerért venni, még nem tudjuk, mikor lehet megtekinteni. :(Sokszor szaladtam oda anyuhoz és húztam volna, hogy játsszon velem. Kezdtem fáradni, mert korai még nekem a 7 órai kelés. Meghozták az ebédet, de csak egyszer nyaltam meg a főzelékes kanalat, ittam háromszor narancslét és kész voltam az ebéddel. Pár napja egyedül iszom pohárból, közben gondosan mutogatom, hogy eleinte hogyan öntöttem nyakon magam a teával.Vérezni kezdett az ínyem, ahogy hozzáért a pohár, egy alsó szemfog törhetett át és akkor itt is a magyarázat az éjszakai nemviselkedésemre. Indultunk is haza, két percen múlt, hogy ne a lakásban aludjak el. A sarkon kidőltem, anyu felcipelt, lecibálta rólam a fölösleges göncöket és azóta durmolok békésen. Lassan 2,5 órája. :)