Villámlátogatás
Ma hazaugrottunk öcsödi nagyszüleimhez. Az idő is ragyogó volt meg a karácsonyfának való
fenyőnk is megérkezett hozzájuk, azt hoztuk el. /Na, tényleg ne gondoljatok semmi különleges alapanyagra, mifelénk is kapni fenyőt, de ez még + egy ok, hogy meglátogassuk őket/
Régen találkoztunk velük és egy kicsit feldobtuk azokat a szürke nyugdíjas hétköznapjaikat. Vidám hangulatot keltettem náluk, nem győztek nevetgélni rajtam. Azt még meg kell jegyezniük, hogy nem fáj nekem, ha üvöltözés közben kidagad a nyaki ütőerem. :) És nem árt tisztában lenniük azzal sem, hogy csak akkor vagyok hajlandó enni, ha már nagyon muszáj. Kínálgattak, hordták elém/utánam a kaját, de egy túró rudit voltam csak hajlandó megenni. Semmi mamalevesét, rántott pipihúst, paradicsomos húsgombócot, semmi virslit, stb. Ittam egy kevés teát, egy fél doboz szívószálas üdítőt és annyi, elég is volt. Nem baj, anyu evett helyettem is. ;)
Janó is eljött és megkaptuk tőle a múltkori disznóvágás kép-és videóanyagát. Évit ezúton is pusziljuk, nem akartuk zavarni a munkahelyén. Üzenem neki, hogy dakajdakajdakaj. :)) Itt van csak neki egy mai fotó rólam, nehogy elfelejtsen. 





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése