Kisbarátaim már biztosan aludtak,

amikor én tegnap este bárányszámlálás helyett hurcoltattam magam egy dobozban. Anyu kiválogatta és elcsomagolta a bébijátékokat és amíg üresen állt az a doboz, elkezdtem tologatni a padlón. A küszöbök miatt nem tudtam felgyorsulni, ezért mást találtam ki. Korniéknál remekül működött, hogy beleültünk és Tomi tologatott minket. Én most azon is túlszárnyaltam, mert arra buzdítottam aput, hogy a dobozzal, benne velem száguldozzon a lakásban. Este 9 után. Apu belement a játékba és megreptetett, dehát ő erős. Bezzeg anyu, tett velem két béna kört, akkor sem emelt ki valami magasra, aztán befejezte a röptetést. Hiába sírtam, magától meg nem szállt fel a dobozom. Állítólag már nagyon fáradt voltam a játékhoz, szerintem meg nem. Igaz, hogy fürdés előtt már végig a padlón feküdtem és lassan tologattam a vonatot, de az a játék része volt és nem a fáradtságomat jelezte.