Evezgetünk az Élet tengerén :)

hétfő, október 8

Arborétumban

Egész héten emlegették anyuék, hogy a hétvégén arborétumba megyünk. A könyvekben megmutatta anyu, hogy milyenek a fák, annyit láttam így előre, hogy lassan már róluk is álmodtam :) Nem reggel indultunk, sőt anyu részéről nagyon döcögősen indult a nap. Az előző esti fullextrás vacsi után éjszaka fájt anyu gyomra, beepézett, ahogy szokta mondani. Éjjel szenvedett miatta. Hasznát is láttuk a kórnak, ugyanis volt ideje éjjeli 2 körül kivasalni és ide a blogba is írogatni, sőt más babák naplóit is olvasgatni. Éjjeli 3 felé kezdett jobban lenni és akkor dőlt le, de utána meg nem sokkal én kértem enni, aztán meg lassan világos lett és 7 óra után ébresztettem a lusta népséget. Családi F1 nézés volt, én közben az autóimat is tologattam, hogy még élethűbb legyen a dolog.
Amint véget ért a közvetítés, máris indultunk. Nem volt eleinte szépséges idő, sőt kimondottan csúnyaságos volt: borult ég és szomorkás hangulat. Dél felé már kezdett látszani az ég és mire odaértünk, ismét ragyogó napsütés lett. Megkerestük az arborétumot, beparkoltunk és visszasétáltunk egy játszótérre, amíg Évit és Janót vártuk. Szolnoki mamáék még kábé akkor indultak otthonról.

A játszótéri fotók:





Még végig sem próbáltuk a játékokat és megérkeztek Janóék. Velük utaztam a parkolóig, addig is beleéltem magam a sofőrségbe:




Amint beértünk, máris egy kiadós falatozással kezdtük. Én ugyan nem, mert körbejártam a placcot. Szöveg nélkül nézzétek meg ezt a pár fotót és gyönyörködjetek elsősorban bennem :) és a növényvilágban.






Nagyon-nagyon tetszett ott minden. Mindenkinek. Szerintem a tizedét sem jártuk be, mert elakadtunk a legelső vakondtúrásoknál, azokat babráltam, labdáztunk is kicsit, egy dombra próbáltam egy lendületben felmenni, fotózkodtunk, Kamerásbácsi videózott. Azért lassan araszoltunk. Míg nem elértünk egy telephez, ahol épp ott állomásozott két kedvencem. Ilyen közeli találkozásom még úgysem volt velük :)






Nemsokára apu "családja" is megérkezett: anyukája, apukája, nővére és keresztfiai. Mama hangjára lettünk figyelmesek, amikor a kilátó körül bóklásztunk. Így kiegészült a kis csapatunk és együtt folytattuk a barangolást.

A családi fotó: ez a teljes létszám :)


Kicsiny családunk.
És további képek, többnyire rólam, de azért készült fotó másokról is :)
Szép volt, jó volt, jó lenne gyakrabban eljutni!

Nincsenek megjegyzések:

 
Rózsavári Péter László alias megaPeti született Szolnokon, 2006. május 11-én 10 óra 16 perckor, akkor 2980 gramm és 52 cm volt