VÉGRE péntek!

Nekünk anyuval mindegy ugyan, de apu végre velünk lesz két teljes napig. De legalább egyig, mert jó idő esetén siklóernyőzni megy Pistivel.

Ma délelőtt vadiúj randim volt egy majdnem 7 hónapos babával: Tóth Noémi Boglárkával. Állítólag találkoztunk már, de én már nem emlékszem, meg különben is kicsi voltam az említett időpontban. Röpke babatali volt csak, mert családi sétát tartottak és nem akartunk púpok lenni. A Rossmannba mentek kiváltani a Hippes ajándékcsomagot, ami után vagy 3 hete rohangásznak. Mert hogy majd lesz, tessék érdeklődni! Mintha csak magunkat látnám, megjártuk anno mi is egy párszor az utat. Érdemes volt várni, illetve elmenni Heniékkel Békéscsabára, mert ott kaptunk egy kis túlélőszettet, amiben üdcsi, pép, kiskanál és póló is volt.

Szóval Bogival egy napon van a hófordulónk, csak ő szeptemberi kiadású. Nézzétek meg a fotókon, milyen édes babaarca van!

Elégedett lehet velem anyu, mert ma szép nyugisan sétálhatott velem, nem akartam folyton kiszabadulni a babakocsi kötelékéből. Mert beszíjazott ám, azt tudnotok kell! Aludni viszont nem aludtam, valamit valamiért! Mindjárt 1 óra, jön haza apu, délelőtti alvás sehol, ebédet sem kértem még. Jól érzem magam és tologatom a kamionomat. Kezdenek nálam bejönni azok a játékok, amelyeket egymásra lehet pakolászni, legyen az karika vagy dobozok. Mint pl. tegnap délután. Nagyon élvezem, ha sikerül tornyot építeni, ha meg lerombolhatom, az az igazi jó móka!

Anyu nemsokára elmegy Henivel vásárolni, apu majd vigyáz rám és együtt várjuk Évit és Janót, akik itt alszanak ma. Úgyhogy lesz miről beszámolnom majd!