Múlt pénteken játszóbölcsiben voltunk.

Most teszünk fel néhány képet és egy kisfilmet róla. Tetszett nagyon, fôleg, hogy volt egy kosárnyi kiszuperált mobiltelefon, egy lestrapált klaviatúra és sok egyéb, nekemvaló érdekesség. Lilivel és Marcival nem sokat foglalkoztam, annál inkább azokkal az autókkal, amiket éppen egy másik kisgyerek tologatott. Mindet meg akartam szerezni. Tulajdonképpen egy szemeteslapát, a szobacsúszda és egy-két konyhai edény megtekintése és megrágicsálása mellett csak autóztam abban az egy órában.

A többi játék hidegen hagyott. Na jó, azért rá-ránéztem a Lilivel közös babára is!

...és akkor a kisfilm:

Szombaton és vasárnap szinte végig itthon voltunk. Sokáig aludtunk. Itt éppen aput tesztelem, mennyire immunis a büdi lábamat illetôen. Immunis. Volt fôzés, sütés, délután pedig eljött Timi és Lackó, Dávidka nélkül. Nagyszülôknél is voltunk, meg sétálni is, nagggggyon gyorsan eltelt a hétvége.

A mostani hét rosszabb lesz, mert az ünnepet elôre le kell apuéknak dolgozni, ezért pénteken is késôbb jön majd haza és szombaton is be kell mennie.

A hétfôt egy orbittal kezdtem, mindjárt egy egész csomaggal! Itt járt nálunk Györgyi, megint kaptam egy raklap vagány kisruhát. Aztán függönyöztem anyuval egy sort, de mindig megtalált, ezért más játékot kerestem magamnak. Kipakoltam a homokozós autómat. Sztrájkoltam az evésnél, sem tízórait, sem ebédet nem óhajtottam a szokásos mértékben enni. Többfélét is kínált anyu, aztán feladta. Délután a szép idôben sétáltunk.

Új játszótéren jártunk: Kicsit késôbb pedig aludtam. VOLNA! Ugyanis legszebb álmaim alatt egyszercsak helikopterek/vagy ugyanaz sokszor/ köröztek a fejünk felett. Anyu nem cicózott, meg is örökítette, hogy majd megmutassa, miért ébredtem fel. Iszonyú zajt csaptak maguk körül!!! Nézzétek csak ezt a kis videót is!

Olyan jók azok a séták, amikor apu elé megyünk a mókahelyére! Mire felébredek, már ott is van apu és kivesz a kocsiból. Mindig! Ezért most is gyorsan aludtam, hogy minél elôbb találkozzunk! Így:

A nap további részét idehaza a szokásos módon töltöttük: vacsikészítés, móka-kacagás, és gyors álomba szenderülés. Anyu tovább keretezgette a fotóimat, hogy el ne felejtse, hogy kell. Apu napok óta az ásványait-ôsmaradványait rendezgeti. Katalógust készít róluk, meg csomagolja el, hogy egyszer szebben kiállíthassa. És anyu agyára megy, mert szinte minden egyes darabról mesélni akar neki. Mert hogy a köveivel együtt lett anyu férje. Meg is "eskette" anyut, hogy ha valaki netán megkérdezné tôle, hogy van-e apunak valami alsó-júra kori nemtommilye, akkor le ne tagadja, mert van. De lehet, hogy triász. Majd kérünk pár fotót a különlegességekrôl.