Evezgetünk az Élet tengerén :)

szerda, március 7

Jólalvós éjszakánk volt ismét!

Éjjel egy után és öt felé kértem enni/inni, a többi idôt mély, nemmocorgós alvással töltöttem. Persze az éj második felétôl egy ágyban mind, de ôk sem mocorogtak! PillowApu ma Budapestre ment dologügyben, mi meg csavarogtunk egyet. Volt egy szükséges célunk, venni kellett egy orrszívót. /Györgyit is el akartuk csalni, de ma nem ért rá. / Szóval anyu a frissen bekent, krémes kezével mosta el használat után és kicsúszott a kis üveg izébizé, pont bele a kádba. Széttört. A dobozán törhetetlennek minôsített üveg. Anyu tud, ha akar! A másik szett Öcsödön van a nagyiéknál, úgyhogy nem volt mese, már vettük is a következôt. Nagy patáliát csaptam a gyógyszertárban, amíg anyu fizetett. Nem akartam ott lenni és szinte visítottam a babakocsiban. Crying 2 Anyu meg egybôl leizzadt, mert nem tudott megnyugtatni. A nézôközönség meg osztotta az észt, ahogy az lenni szokott. Na, mindegy! Azért gyógyszertárba mentünk, mert a babaoltokban /ha jól emlékszem egy kivételével/ nem lehet bannkártyával fizetni. Credit Card Még ilyet! Persze amint kiértünk, már mosolyogtam is. Hiányzott az utca zaja, forgalma. Innen a postára mentünk, és ha már ott voltunk, ott is bôgtem egy sort. Nehogy úgy érezze már anyu, hogy csak úgy boltból ki, boltba be! Az a posta a vasútállomás mellett van. Körbe is jártuk, mert még soha nem jártam ott.

Meglestünk egy vonatindulást is, itt a kisfilm róla, katt a képre:


Eleinte tetszett a dolog a kocsiból is, de mégis kikönyörögtem magam, hogy anyu tartson a karjaiban. Mégiscsak jobb magasabbról a kilátás! Megnéztük az öreg gôzmozdonyt is, de akkor már megint sírtam. Nem attól, hogy eltörpülök mellette,

hanem elálmosodtam. Anyu egy perc alatt elringatott és már aludtam is! A szokásos fél óra erejéig.


Útban hazafelé a játszótéren ébredtem fel. Sokan voltak kint, megint szép, napos, ám kicsit szeles az idô. Hintáztam egy ideig, aztán elindultunk haza, mert hajnal 5 óta nem ettem és nem ittam, kezdtem éhes lenni. Ismét elakadtunk, mert végignéztük, hogyan takarítja meg az utcát egy remondiszos autó. Órákig el tudnám nézni. Nagy zajjal, villogó szirénákkal halad, nagyon

tetszik. Anyunak sikerült is lencsevégre kapnia: folyt.köv.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nálatok a legjobb bulik valahogy mindig a gyógyszertárban vannak :) Egyébként ez tényleg durva, hogy még végig is kell asszisztálnod, ahogy új kínzóeszközt vásárolnak Neked, Én is üvöltöttem volna :D
Pacsi
Bundika

 
Rózsavári Péter László alias megaPeti született Szolnokon, 2006. május 11-én 10 óra 16 perckor, akkor 2980 gramm és 52 cm volt