PÉNTEK - SZOMBAT - VASÁRNAP

Ezen a pénteken sem jött a védônéni. Ha nagyon kívácsi lesz rám, majd megtalál valahol séta közben...

Pénteken is sok dolgunk volt, de azok közül is a legfontosabb a banki mikulásünnep volt. Nagy izgalommal készültünk, mert "egyikônknek sincs egy gönce sem, amit felvehet"! Nem a ruha teszi az embert, szokták mondani, de azért volt ott több kislány, akinek tetszeni szerettem volna. Végül lazára vettük a figurát és farmeresen, uzsival felszerelkezve meglátogattuk anyu

munkahelyét. Hogy ott mennyi látnivaló volt, fôleg, ami világított: lámpák, az ügyfélhívó kijelzôje, árfolyamtábla, minden asztalnál telefon!, billentyüzet!, egér!, csupa-csupa számomra fontos dolog! Jó dolgom volt, mert kézrôl kézre jártam. Mire megjött a Mikulás bácsi, biztos ami biztos, hátha semmit nem hoz, meguzsiztam. Anyunak nehéz dolga volt, mert éhes voltam ugyan, de minden érdekelt és evés helyett tekintgettem körbe-körbe. Aztán egyszercsak énekelni kezdtek körülöttem a gyerekek és bejött A PIROS RUHÁS BÁCSI egy értékszállítós zsákkal. Hiába no, ez mégiscsak egy bank! Sajnos nem pénzt osztott, pedig annak mindenki nagyon örült volna! Kaptam én is tôle egy zörgôs csomagot, aminek apu idehaza nagyon örült, csupa nekivaló finomság volt benne. Anyu meg is örökítette, amikor az ölébe ültem. A Mikulás bácsinak. Az ünnepség vidám volt, de rövid, nagy forgatag volt, mindenki nagyon örült a más gyerekének, beszélgettek egy kicsit, nevetgéltek, eszegettek.

Mi is nagy sietve távoztunk, mert következett egy másik fontos program: mentünk haza Öcsödre disznóvágásra! Furcsa szokás, de ezt is meg lehet szokni. Már nagyon vártak a nagyszüleim! A járókám, amit vettek nekem, be volt rendezve puhaságokkal, hogy a nagy mászkálásomban ne üssem be a fejem, meg játékokkal és meglepetés csomagokkal. Mert hogy ott is járt a télapó. Most akkor egy télapó jár körbe a gyerekekhez, vagy sok van? Kicsivel korábban még Szolnokon volt! Majd kiderítem, ha nagyobb leszek...

Egész este játszottunk, mama és papa megint új produkciókat láthatott tôlem. Itthon sokat gyakorolom a popiemelést és a félkartámaszt, meg is mutattam nekik, hogy kell azt csinálni.

Scroll images by bigoo.ws

Aztán alig akartam elaludni, nagyon sokszor felébresztettem anyut meg aput éjszaka. Valahogy pontosan ki tudom azt számolni, hogy mikor lazulnak el teljesen és alszanak el végre, és akkor rákezdem a nyöszörgést. Mit csináljak, olyan furcsa fények jöttek a takarómra a redôny felôl, meg kellett gyôzôdnöm arról, hogy nem vagyok veszélyben. Meg ôk sem.

Jópár éjjeli mocorgás után arra ébredtem, hogy nagy sürgés-forgás van a házban. Biztosan ez volt a disznóvágás. Új arcokat is láttam, megismerkedtem Jusztika nénivel és Tóni bácsival. Nagyon vidám voltam egész nap. /Meg mindenki az volt. Papa osztogatta a fiúknak a "lámpásokat", hogy jobban menjen a munka.../Nagyon jó, szinte végig kézben voltam!

Évi is eljött és játszott velem. Kaptam tôlük is mikulásra ajándékot. Kamerásbácsit most nem fotóztuk le, de úgyis láttátok már. Elmentünk Évivel meg anyuval lottót venni és ott a boltban vett nekem anyu egy új játékot, mert nagyon megtetszett neki. Eltalálta az ízlésemet, mert nagyon sokat játszottam már vele, nagyon tetszik, ahogy egy kis labda csörög egy nagyobb labdában.

Igy telt a szombat. Sok evés-ivás volt a felnôttek részérôl, én is tudtam tartani a napirendemet, aludtam is, ha kellett. Azt sajnálom, hogy gyorsan elbúcsúztunk és már jöttünk is haza. Még a hazaúton is aludtam. Arra eszméltem, hogy szolnoki papa integet be a kocsi ablakán. Kóstolót vittünk nekik és kijött megnézni. Kaptunk máglyarakást Erzsike mamától, az lett a vacsora a sok zsíros étel után nagyon jól esett anyunak meg apunak. Hiába néztem olyan esdeklôen, nem adtak belôle.

Minden visszaállt a megszokott kerékvágásba. Itthon nagymosás volt megint, mert minden ruhánk kajaszagú lett. Mindenhol ruha száradt. Anyu szemezgetett már egy mosó-szárítógéppel, ami szerinte megkönnyítené az életünket, fôleg, amióta fôzeléket eszem.Mellé...Sajnos még jó a régi mosógépe, de nagyon drukkol neki, hogy romoljon el.

Ma, vasárnap kicsit felborítottam a délelôttöt. Korábban ébredtem és csak sokára aludtam el megint. Enni meg alig ettem. Semmilyen különös programunk nem volt, ebéd után mentünk ki egy kicsit a levegôre, meg vettünk ajándékot Archibald Feliciánóéknak. /apu nôvére, így becézi apu Anikót/

Álmosító nap volt, anyu is aludt egyet délután, amíg apu a saját meg Kamerásbácsi rekordjait döntögette egy számítógépes játékban. Most már késô este van, küldöm anyut aludni, csak még keres ide pár képet...